A Mérleg személyiség bármely helyzetben, bármely kapcsolatban sokáig fekete doboz marad. Megfelel, alkalmazkodik és erölködés nélkül teszi a dolgát, ahogy elvárják. Ideális. Csakhogy emögött mégiscsak ott van a személyisége, ami messze túlmutat az elvárásokon, noha nem kiabál hangosan, hogy vegye már őt valaki észre. Türelem és idő kell hozzá, hogy megmutathassa az igazi arcát.
Gyerekként is ilyen: aranyos, bájos, nagyon szerethető, rugalmas, mosolygós, csendes. Nem akar problémát okozni. Ő a Jó Gyerek. Nincs vele gond, működik, ahogy kell. Kívül.
Belül pedig nagyon várja, hogy felfedezzék, meglássák őt magát! Észre vegyék a finom rezgéseit, igényeit, érintés-vágyát, együttműködési-törekvéseit, közelség-szeretetét. Nem hívja fel magára a figyelmet, de ettől még igényli. És magában fekete ponttal díjazza, ha visszaélnek híres alkalmazkodó-képességével.
Egy dologban macerás: válogatós.
Köztudott, hogy a Mérleg konfliktuskerülő, ami abból adódik, hogy az önértékelése ingatag, a másik fél szempontjait pedig igyekszik magáénak tekinteni, érthető, hogy így csatát nyerni nagyon nehéz. Gyerekkorban ez úgy nyilvánul meg, hogy irtózik a párkapcsolati konfliktusoktól a családban, rögtön fellép, mint békítő. A saját konfliktusait pedig igyekszik nem észre venni: inkább füllent, meglóg, kiszínez, mint felvállal. Számára ez a realitás, nem pedig az éles helyzetek.
Könnyen barátkozó, naiv és garantáltan belerángatják mindig valami stiklibe. Sokszor viszi el ő a balhét a rafináltabbak helyett. Szoknia kell kiállni önmagáért és vállalni a megmérettetést.
Tanulni igazán nem szeret, de ha ezt várják el, hát ő ezt is teljesíti. Egy darabig. De inkább az emberek, a társaság érdekli pl. az a kedvenc tantárgya, ami a barátnőjéé.
Abszolút nem sportoló-alkat, utálja a versengést és a teljesítmény kényszert. Inkább a művészetek felé nyitott: ezekben megtalálja azokat a szilárd támpontokat, amelyekkel definiálhatja magát.
Mindenki irányítani akarja, mert kívülről úgy tűnik, ő aztán egy elveszett ember. Pedig nem így van, csak későn érő típus. Ő igazából társaságot keres, nem irányítót. Nagyon nem szeret és nem is tud egyedül lenni.
Kamaszkorban hamar elcsábítja Ámor, alig várja, hogy végre szerelmes lehessen, úgy igazán. Értsd: ahogy a filmekben. Nos, ez egy eleve kudarcra ítélt stratégia, a csalódások garantáltak. Edződnie kell, főleg az önbizalmát illetően. Mindenki a barátja, imád társaságban lenni és szórakozni. Mivel tetszeni akar, követi a divatot: viselkedésben, szóhasználatban, öltözködésben. Ha otthon nem volt elég szilárd az értékrend, túl sok volt számára a csatajelenet, akkor hamar kirepül és nem válogat nagyon a választási lehetőségek közül, ami a párt, közösséget, munkahelyet illeti.
Fontos, hogy legyen számára egy elérhető tekintély személy, egy példakép, amely elfogulatlanul tudja ösztönözni, terelgetni. Legtöbbször ez nem a szülő, nem is családtag, hanem pl. tanár. Majd ő választ magának.
A szülő-gyerek sorozat további részeit megtalálod a blogbejegyzések között! Katt a főoldalra.
