A Szűz szülő ki nem fogy az instrukciókból, amivel azt éri el, hogy a gyerek iskolás korára egyáltalán nem hallgat rá, egyszerűen elengedi a füle mellett az intelmeket. Számára NEM feladatok sora az élet, hanem kalandok és kockázatok sokasága. Persze, hogy ez a szülő számára olyan dimenzió, amihez köze, de még bátorsága sincs. Ő csak azt látja, hogy a gyerek trehány, szemtelen, szétszórt, túl mozgékony, szóval kezelhetetlen. Legalábbis a számára, és csak addig míg rá nem jön: nem kell állandóan fegyelmezni, tanácsokkal ellátni és félteni; csak hagyni kell kibontakozni, neki ez pont elég, nem is vár többet, ezt az egyet viszont mindenképp. Amint a szülő feladja a gyerek biztonsági zónáinak felügyeletét és meglátja a valódi képességeit remek viszonyuk lehet. Klassz beszélgetőtársak lehetnek és még közös programjaik is akadhatnak. Na nem a tandemugrás. 😉
Ha a gyerek a Szűz és a szülő a Kos személyiség, akkor a szülő számára új távlatok nyílnak meg az óvatosság, rend, elemezgetések terén. Új szavak a szótárban, amelyeket betéve kell tudni igen hamar, ugyanis a gyerek ezeken a pályákon mozog otthonosan és ha más a pálya, akkor vitatkozni fog. A szülőt igen dühíti a lassabb tempó és a tudálékosság, pedig nem erről van szó, hanem arról, hogy mindkét félnek sokat kell változnia, és a helyzet sajátosságánál fogva a szülőn a sor először. A gyereknek az érzelmei kimutatását, a harag megélését kell megtanulnia, a szülőnek pedig az előrelátást és az elkötelezettséget. Jó páros! Nagyon kell tisztelniük egymást és nem szabad feladni az együttműködést, bármennyire is rögösnek tűnik kezdetben.
