Szülő-gyerek kapcsolat: a Kos-Mérleg páros

2013 szeptember 8. | Szerző: Szalai Szilvia |

Ellentétes Univerzumok találkozása (saját tapasztalat). A szülő úgy érzi bizonyára elcserélték a gyereket a kórházban, a gyerek meg azt gondolja örökbe fogadták. Szóval valami itt nagyon nem stimmel.Ha a szülő a Kos (aszcendensű) és a gyerek a Mérleg, akkor a korai felnőtt évekig, vagy akár tovább is békés a viszony: a gyerek készségesen megfelel a szülői elvárásoknak csak ne legyen ütközés. A gond akkor keletkezik, ha ezek az elvárások 1.) nagyon nem egyeznek a sajátjaival (pl. hivatás), 2.) akkora tehet rónak rá, ami már elviselhetetlen. Ekkor nem várt és gyökeres fordulat áll be, és az addig aranyos, engedelmes, jó gyerek megkergül és valami egészen másba kezd. És ez így jó! Ekkor kezd el valójában élni és önmaga lenni, kibújni a Kos árnyékából. A szülő persze nem érti, hogy mi zajlik itt, és nehezen könyveli el, hogy már nem nála van az irányítás. Hangsúlyozom: felnőttkorról beszélünk… Rossz esetben ez be sem következik, a Mérleg megmarad elvárások mentén élő személyiségnek, esetleg a szülői elvárásokat főnökiekre cseréli. Zsákutca. Márpedig a lelki fejlődésnek van egy megállíthatatlan útja, amin menni kell, még a Mérlegeknek is. Visszatérve a szülő-gyerek kapcsolathoz: a Kos szülőnek hátrébb kell lépnie az irányítópulttól és az erejét arra kell használni, hogy bátorítsa a gyereket, aki még így is kételyekkel küzdve indul útnak. Mindkét fél jobban jár, ha a háború helyett békét kötnek.

A Mérleg szülő-Kos gyerek összeállításnál zökkenőmentesebb az élet, mivel a szülő hamar belátja, hogy túl kevés az eszköze csemetéje megzabolázásához. Se tempóban, se szenvedélyben, sem önbizalomban nem versenyezhetnek, ezért általában mindent ráhagy a gyerekre. Ami persze senkinek sem jó, és ehelyett eredményesebb taktika, ha felnöveszti magár a feladathoz ellesve a gyerektől az önképviselet módjait, a határozottságot és a kezdeményezőkészséget. Bári lehet erős, aki ismeri magát és él az eszközeivel! Nem kell megijedni sem a provokációktól, sem az érzelem-kitörésektől, ezek hamar elmúlnak a gyerekből, öt perc múlva már nem is emlékszik. Igyekezni kell vele tartani a lépést, érdeklődni  a fontos dolgai iránt és megnyugtató hátországot biztosítani a számára. Ez garantáltan menni fog!