Szülő-gyerek kapcsolat: a Kos Bak-páros

2013 december 3. | Szerző: Szalai Szilvia |

Amennyiben Te vagy a gyermeked Kos illetve Bak, hasznosnak fogod találni ezt a blogbejegyzést.

Ez a kapcsolat bizony az okos enged-elvén múlik. Két markáns személyiség csap össze, mindegy, hogy melyik jegy a szülő, komoly tanítást kell átélnie mind  a két szereplőnek. De a Bak szereti a kihívásokat, a Kos pedig kalandnak fogja fel és a hőstettre hajt, így már nem is olyan nehéz! 🙂

 

Ha a szülő a Bak (aszcendensű) és a gyerek a Kos

Ez a keményebb helyzet a gyerek számára, a szülő ugyanis folyamatosan szabályokkal akarja megzabolázni a rendetlen csemetéjét, amit az nagyon nehezen tolerál, sőt épp az ellenkező hatást éri el a szülő. Amitől persze a Bak felbőszül és még szigorúbb rendszert próbál ráhúzni a Kosra, aminek a vége sokszor mély, sokáig hordozott sérülés, ami később bizalmi-kapcsolati sérülésekhez vezet. Látszólag ugyanis a Kos jól tűri a fegyelmet, de belül az első (!) korlátozó, számon kérő mondatnál fellázad. Ha már mutatja is, hogy nincs ínyére, akkor már régóta harckészültségben van. Nincs már megoldás, békét kell kötni: a szülőnek meg kell találnia magában a toleráns, nyugodt, bölcs részeit, amelyek éppúgy benne vannak, mint a példát statuáló tanítóé. Sosem lehet cél az erő, a megalázás még ha nagyon eredményes is. A Bak szülőnek a Kos megtanítja, hogy hol vannak a határai, és meddig mehet el. A megtett út nem a Bak kitartásán múlik, hanem a tiszteleten és a másik személyiségének elfogadásán. Sok csatájuk lesz hangos veszekedésekkel, nagy jelenetekkel, gyilkos csendekkel, de kamasz korig legkésőbb el kell szívni a békepipát és az öreg bölcs szemszögéből kell a gyerekre nézni. Ez lélekmentő momentum!

Amennyiben a szülő a Kos (aszcendensű) és a gyerek a Bak

Picit kevésbé sarkos a viszony, a szülő ugyanis rugalmasan képes túllépni a csemete furcsaságain pl., hogy miért szeret egyedül lenni, miért érdekli a felnőttek világa, miért képes egy helyben jól ellenni. Jó, ha kötnek egy hallgatólagos meg nem támadási szerződést: azaz a szülő meg sem próbálja ráeröltetni a saját működését a gyerekre, mert hamar kiderül, hogy nem fog menni. A gyerek nem nagy igényű: abban kell segíteni neki, amiben kéri és békén kell hagyni. Így egy kölcsönösen kiszámítható együttműködést kapnak. Ha a gyermek fiú, akkor kamaszkorban élesen előjönnek a hatalmai harcok a családfőségért, a gyerek ugyanis hamar szeretne felelősséget vállalni. A Kos szülő ezen a ponton hajlamos belemenni a játszmába és védeni szülői sáncait, feleslegesen. Nem pozíció-vesztést kell elszenvedni, hanem be kell látni, hogy az irányítás és minimális mértékben sem megy tovább. Hagyni kell a saját kudarcaiból is tanulni a gyereket, meglepően érett döntéseket fog hozni, és az is lehet, hogy még a szülő is sokat tanul tőle az Életről. Kamaszkorban a Kos rugalmasságára nagy szükség van ahhoz, hogy a kapcsolat ne idegenedjen el, ne váljon az elvek harcává és ne hűljön ki.

 Érdekelne a további Kos-páros is? Megtalálod őket a korábbi blogbejegyzések között.

Tetszett? Oszd meg, köszi! 😉