A koraszülöttség kérdése a születendő lélekben már korábban eldől, nem egy pillanatnyi helyzet eredménye. A döntés a lélekben arra vonatkozik, hogy mikor alakulnak úgy az energiák, a mi fogalmaink szerint a konstellációk, hogy azok éppen megfelelőek legyenek a küldetés beteljesítésére. És bizony a konstellációk nem mindig épp 9 hónap alatt alakulnak tökéletesre, van, hogy korábban lesz pont megfelelő a helyzet a szülött számára ahhoz, hogy a jellemét kialakítsa, sorsát felvállalja.
Ha innen nézzük, a koraszülöttség nem hátrány, hanem egy helyzet, ami benne foglaltatik a szülött életútjában. Igen, ezek a nagyon korai „lépések” is benne foglaltatnak. Persze orvosi, lélektani, érzelmi szempontból és a család számára a koraszülöttség éles helyzet, sokszor veszélyforrás, trauma. A baba számára is az természetesen. De ezt vállalja, ez a nehézség, fájdalom, megküzdés is benne van a történetében, ezzel együtt tud azzá válni, aki szeretne. A kiszolgáltatottság, gyengeség, hátrányból indulás számára egy feladat, nem több. A koraszülöttek azt vállalták, amikor a sorsfeladataikat összeállították, hogy küzdelemmel kezdik földi életútjukat, mert nekik ez így jó. Ugyanígy aki akkor születik, amikor az orvos “még ép műszakban van”, sürgetetten, vagy bármely mesterséges körülmény -kivéve a természetes folyamatokat- révén jön világra. Nekik is az az időpont pont jó, amikor ez megtörténik.
A születendő lelkek nem napokat számolnak vissza, nem az orvosi meghatározások szerint fejlődnek és születnek, az ő számítási módszerük más, kizárólag a saját igényeikhez, a küldetésükhöz igazodik. Ezzel csak egy dolgunk van: elfogadni.
