Szülő-gyerek kapcsolat: a MÉRLEG-VÍZÖNTŐ páros

2016 szeptember 8. | Szerző: Szalai Szilvia |

 

Ez az első olyan párosa ennek a sorozatnak, amikor is három mondatnál több alig jut az eszembe. Nyerő páros, az élet szép, szabadság legyen a többi meg nem érdekli őket. Ennyi. Alámerülök, hátha eszembe jut azért más is. 😉

Ha a VÍZÖNTŐ a szülő és a MÉRLEG a gyermek

Szabályok nincsenek, az Élet folyik. Minden megy a maga útján nem túl következetesen, nem túl szigorúan, de mindenképp szokatlanul. Itt semmi nem olyan, mint másoknál, és semmi sem az, aminek látszik. A Mérleg gyerkőc alkalmazkodási képessége kiváló, így neki nem tűnik fel, hogy náluk minden más egészen addig, amíg összehasonlítani nem tudja. Akkor pedig a lojalitása kapcsol be és a családi verzióra szavaz, habár látja a furcsaságokat. A bajok akkor kezdődnek, amikor a szabályok, határok betartása kötelezővé és életbevágóvá válnak, iskoláskorban. A Mérleg ugyanis túl labilis ahhoz, hogy magának kereteket adjon, neki szüksége van kívülről kapott-ellesett-begyakorolt szabályozottságra, amit a Vízöntő szülő nagyon nehezen tud megadni, illetve meg tud, ha erre nagy hangsúlyt fektet pici kortól kezdve. A Mérleg gyerkőcnek nagyon is tetszik az a fajta sokszínűség, impulzivitás és lezserség, amit a Vízöntő szülő képvisel, de csak akkor válik javára, ha mellette a kötelezettségek, korlátok is jelen vannak. Ha nincsenek, akkor komoly beilleszkedési, pályaorientációs zavarai lehetnek, mert csak lebegni képes, földet érni nem.

Ha a MÉRLEG a szülő és a VÍZÖNTŐ a csemete

Ez a jobb variáció. A Mérleg szülő kedves, elfogadó, gyengéd közeget tud biztosítani, amiben az érzelmek tekintélyes helyet kapnak. A Vízöntő zártsága oldódhat, megnyílhat és felszabadulhat, ezáltal még több teret adva a kreativitásának. Ennél a párosnál sem túlszabályozottak a hétköznapok, de valamivel rendszeresebbek. A baj itt a döntéshozatallal van: mindig minden ajtó nyitva marad, nincsenek lezárások. A Vízöntő így nem lát példát a befejezésre és csak párhuzamokban tud gondolkodni, amire egyébként is hajlamos. Fontosak lennék az együtt-döntések, közös elhatározások és végrehajtások, amiben támogatni tudnák egymás gyenge erejét. Ezt piciben is remekül lehet gyakorolni pl. belekezdünk valamibe és nem csinálunk közben két háromféle dolgot, hanem befejezzük, amit elkezdtünk. A cinkosság és az életöröm ettől nem vész el, legfeljebb a gyakorlás első időszaka nyűgösebb, de megéri. A jutalom egy őszintébb, mélyebb, megértőbb kapcsolat szülő és gyerek között, ami nagy felfedezésekkel, beszélgetésekkel és sok humorral egy életen át kitart.